Eskimo-aleutisch spriaken
Üt Wikipedia
 Tekst üüb Öömrang |
A eskimo-aleutisch spriaken san en spriakfamile uun at Arktis.
Diar hiar amanbi 10 spriaken tu, an 102 000[1] minsken snaake ian diarfaan üs mamenspriak.
Inhåltsfertiiknis |
[Beårbe] Iindialang
- Aleutisch spriaken
- Eskimo spriaken
- Jupik spriaken
- Sirenik jupik (Uqeghllistun) (†1997 - ütjstürwen)
- Sibirisch jupik (Yupigestun) (1800 snaake)
- Naukan jupik (Нывуӄаӷмит) (50 snaake)
- Alaska jupik (Yugtun) (12.000 snaake)
- Chevak tschupik (Cugtun) (50-100 snaake)
- Nunivak tschupik (Cugtun) (50 snaake)
- Alutiiq of Sugpiaq (Sugcestun, Sugtʼstun, Sugtestun, Alutiitstun) (400 snaake)
- Inuit spriaken
- Iñupiaq of Alaska inuit (Iñupiatun) (3000 snaake)
- Uummarmiutun of Kanada iñupiaq
- Waastkanada inuit (Inuvialuktun) (400–700 snaake)
- Uastkanada inuit of Inuktitut (Inuktitut ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ) (35 000 snaake)
- Greenluns (Kalaallisut) (57 000 snaake)
- Iñupiaq of Alaska inuit (Iñupiatun) (3000 snaake)
- Jupik spriaken
[Beårbe] Ferglik mä Aleut an Eskimo spriaken
Det tabel wiset enkelt aparte onerskiaser: minsk
| spriak | singular | dual | plural |
| Aleutisch | anĝaĝinax̂ | anĝaĝinax | anĝaĝinan |
| Sirenik jupik | йух | (ei diar) | йугый |
| Sibirisch jupik | yuk | ? | yuit |
| Naukan jupik | yuk | ? | ? |
| Alaska jupik (Yukon-Kuskokwim jupik) | yuk | yuuk | yuut (< yuuget) |
| Alaska jupik (Chevak an Nunivak tschupik) | cuk | cuuk | cuuget |
| Alutiiq (of Supik) | suk | suuk | suuget |
| Iñupiaq | iñuk | iñuuk | iñuit of iñuich |
| Waastkanada inuit | inuk | ? | ? |
| Uastkanada inuit | inuk | inuuk | inuit |
| Greenluns | inuk | (ei diar) | inuit |
[Beårbe] Wikipedias
[Beårbe] Futnuuten
- ↑ Georgy Menovshchikov (1990), Contemporary Studies of the Eskimo-Aleut Languages and Dialects: A Progress Report, Arctic Languages, An Awakening, UNESCO
[Beårbe] Ferwis efter bütjen
 |
Diheer artiikel as uun det list faan gud artiikler, diar det leesen luane apnimen wurden. Uun uugenblak jaft at diar 29 faan. |
