Kööldioksiid
Erscheinungsbild
(Widjerfeerd faan Köölsüren)
Tekst üüb Öömrang |
Struktuurformel | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Algemian | ||||||||||||||||||
Nööm | Kööldioksiid | |||||||||||||||||
Ööder nöömer | ||||||||||||||||||
Formel | CO2 | |||||||||||||||||
CAS-Numer | 124-38-9 | |||||||||||||||||
PubChem | 280 | |||||||||||||||||
ATC-Code | ||||||||||||||||||
Beskriiwang |
gas saner klöör an stirem[1] | |||||||||||||||||
Eegenskapen | ||||||||||||||||||
Molaar mase | 44,01 g·mol−1 | |||||||||||||||||
Tustant |
gas | |||||||||||||||||
Sachthaid |
1,98 kg·m−3 (0 °C, 1013 hPa)[2] | |||||||||||||||||
Smoltponkt |
smolt ei bi normooldruk[2] | |||||||||||||||||
Köögponkt |
kööget ei bi normooldruk[2] | |||||||||||||||||
Auergungsponkt |
−78,5 °C[2] | |||||||||||||||||
Dampdruk | ||||||||||||||||||
Apliasang |
3,3 g·l−1 bi 0 °C, 1,7 g·l−1 bi 20 °C, bereegent bi 1013 hPa uun weeder[3] | |||||||||||||||||
Elektrisk dipolmoment |
0[4] | |||||||||||||||||
Breegtaal | ||||||||||||||||||
Seekerhaid | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
MAK-miat |
9100 mg·m−3[2] | |||||||||||||||||
GWP |
1 (as so fäästlaanj)[8] | |||||||||||||||||
Thermodynaamisk eegenskapen | ||||||||||||||||||
ΔHf0 |
−393,5 kJ·mol−1[9] | |||||||||||||||||
Miast wurd SI-ianhaiden brükt. Breegtaal: Na-D-Liinje, 20 °C |
Kööldioksiid of uk Köölstoofdioksiid as en cheemisk ferbinjang faan Köölstoof an Sürstoof mä det formel CO2. Wan't uun weeder apliaset as, woort det miast uk Köölsüren näämd. Det as oober ei gans detsalew, auer köölsüren det formel H2CO3 hää:
Kööldioksiid as en sür gas saner klöör an stirem, diar ham gud uun weeder apliaset. Tuup mä metal-oksiiden ferbanjt kööldioksiid ham tu tau slacher faan saalten: karbonaaten an hüdrogeenkarbonaaten.
Kwelen
[Bewerke | Kweltekst bewerke]- ↑ Thieme Chemistry (Hrsg.): Iindrach tu Kohlendioxid uun Römpp Online. Version 3.19. Georg Thieme Verlag, Stuttgart 2011, ufrepen di 1. Jüüne 2014.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 Iindraanj tu Kohlenstoffdioxid uun't GESTIS-dootenbeenk faan't IFA, ufrepen di 28. Jüüle 2014 (mä JavaScript).
- ↑ jcbmac.chem.brown.edu
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Permittivity (Dielectric Constant) of Gases, S. 6-188.
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Index of Refraction of Gases, S. 10-254.
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Index of Refraction of Inorganic Liquids, S. 4-140.
- ↑ 7,0 7,1 Dootenbleed Carbon dioxide bi Sigma-Aldrich, ufrepen di 2. April 2011.
- ↑ United Nations Framework Convention on Climate Change: Global Warming Potentials.
- ↑ Iindrach tu Kööldioksiid. Uun: P. J. Linstrom, W. G. Mallard (Hrsg.): NIST Chemistry WebBook, NIST Standard Reference Database Number 69. National Institute of Standards and Technology, Gaithersburg MD, ufrepen di 22. Marts 2010.
Luke uk diar
[Bewerke | Kweltekst bewerke] Wikimedia Commons hää bilen of filmer tu: Kööldioksiid